A Balaton Márkaműhely válasza a 3. Balaton Konzílium alapkérdésére

Hogyan lehet valóságosan négyévszakossá tenni a Balatont?

Belátható időtávban sehogy, mivel ma még az idegenforgalmi nyár kihívásaival sem tudunk maradéktalanul megbirkózni. Páratlan turisztikai adottságait tekintve a Balaton a régió legnagyobb és leggyorsabban felmelegedni képes édesvízi fürdőtava, ugyanakkor mi, magyarok még a nyárból sem vagyunk képesek kihozni egy teljes értékű szezont.

Sokfelé irigyelt adottságai ellenére a Balaton turizmusát évtizedek óta csak takaréklángon üzemeltetjük: Európa alsó fertályán a Balaton az egyedüli fürdőtó, ahol hagyományszerűen mindösszesen csak 6 hét a nyár! 

Szezonhosszabbításról, új szezonok létrehozásáról álmodozunk, miközben a fürdőszezont sem vagyunk képesek optimumra járatni. Vagyis amíg ez a szakmai alapfeladat nincs kipipálva és a húzószezont nem állítjuk erősebb lábakra, addig stratégiai nézőpontból szinte fölösleges illúziókergetés a többivel maszatolni. Persze turisztikai szolgáltatóként próbálkozni-kísérletezni kell, sőt kötelező, eredményesnek lenni benne dicséretes. 

De lehet-e a négyévszakosság a fő kérdés úgy, hogy mellette csöndben elhallgatjuk a méltatlanul rövid balatoni fürdőszezont, ami fölött évtizedek óta csak szemlesütve moralizál a szakma? Vagy talán a téli Balaton kigondolása adja meg majd erre is a választ, miközben a nyári Balaton sincs rendesen felépítve? Egymást kell meggyőznünk a négyévszakos Balatonról, vagy a belföldi turisták tömegeit? Vajon a piac is ugyanúgy akarja-e a négyévszakos Balatont, vagy csak azok a turisztikai szolgáltatók szorgalmazzák mindezt, akik egész évben a tóvidék vonzerejéből élve, üzleti érdekekből feszegetik a szezonalitás kereteit? Mennyiben időszerű a téli Balaton titkait nagy erőkkel kutatni úgy, hogy még a balatoni nyárét sem sikerült igazán megfejteni? Mit mondhat nekünk a téli Balaton, ha még a tó nyári üzenete sem mindenki számára világos? 

Szerintünk az alapkérdés ez, aminek megválaszolásán keresztül nyílhat meg az út a valódi négyévszakosság felé.

ELSZABADULT A MIGRÁNSPOLITIKA TURIZMUMUSA!

Miért utaznak ránk a migránsok?

(A bevándoroltatás turisztikai értelmezése,
meghatározása szakmai szabadstílusban:)

"A bevándoroltatás a cserbenhagyásos turizmus azon speciális ága, ahol a szervezők csak az odaútról gondoskodnak..." (Balaton Márkaműhely)

A bevándoroltató turizmus jellemzői:
- Bevándoroltató turizmusnak azt nevezzük, amikor a Közel-Kelet, Kisázsia és Afrika vándorlelkű népei rövid otthoni tartózkodásaikat, hosszabb európai nyaralásokkal szakítják meg.
- Fakultatív, menekülő-túlélő programokkal tarkított családi-közösségi kalandtúra, melynek végén, a célba érést követően a vendéglátó fogadóország gazdagon jutalmazza (ingyen szállás, teljes ellátás, költőpénz, vendég-előjogok, stb.) a fáradt vándorokat.
- Az uniós "meghívóval" érkező vendég számára tartós, életre szóló kötődést eredményez az adott célország fejlett gazdaságához, szociális ellátórendszeréhez.

Az egyetlen olyan turisztikai ág,
- ami szükségtelenné teszi a személyes, igazoló okmányok meglétét, határokon történő felmutatását,
- ahol a turisztikai élménylánc bilincsben is végződhet,
- ahol a területfoglaló vallásturizmus elemei keverednek a behatoló vendégmunkások tömeges idegenforgalmával,
- ahol a beutaztatott vendégek számának és elhelyezésének kontinentális kiterjesztéséért folytatott politikai élethalálharc valódi háborúkat eredményezhet,
- ahol a küldő országok helyi és globális szervezőirodái komoly nemzetközi pénzügyi háttérrel és szakértői támogatással végzik idegen(meg)vezetői tevékenységüket,
- ahol a fokozódó nehézségek ellenére is bomba-módra szaporodnak az önkéntes jelentkezők az ilyen utakra,
- ahol egyes országok útbaigazító kerítés felhúzásával segítik a pontos tájékozódást, így mutatva a tévelygő vándorsereg számára a célországba vezető helyes irányt,
- ahol a nagyvonalú fogadóországok a nemkívánatos desztinációból gyalog érkezetteknek is repülővel biztosítják a hazautat,
- ahol a várható vendégéjszakák időtávjában garantált az abszolút világrekord, a folyamatos növekedés.

A bevándoroltatott turista jellemzői:
- Az útba eső tranzitországok rendfenntartó erőit általában széles, erőteljes gesztusokkal, szívélyes karlendítéssel üdvözlik
- A tranzitországok területén és főként azok határain rendszerint nehéz őket hosszabb maradásra bírni
- Magasról (és közelről is) tojnak ezen országok természeti szépségeire, vonzerejére, turistajárműveinek padlózatára
- Nehezen ismerik ki magukat az európai szokásokon, ezért inkább a sajátjukat használják
- Nagy örömmel teszik ingyen magukévá a fogadóország értékeit, féltett nemzeti kincseit
- A helyi kultúrából általában nem kérnek, azt otthonról hoznak magukkal
- Többségében hátizsákos utazók, akik nagy távolságokat tesznek meg, rendszerint csoportos gyalogtúra keretében
- Legtöbbször gyalogosan érkeznek és angolosan távoznak
- Előszeretettel használják ingyenesen az adott nemzetek országos tömegközlekedési hálózatát
- A tranzit- és fogadóországok lakosai számára sok esetben ők maguk szervezik a turisztikai attrakciókat, látványosságokat
- Sokan közülük előszeretettel kóborolnak el a kijelölt turistaútvonalakról
- Elvárják, hogy vendéglátóik szuvenírként kiemelt állampolgári, törvények feletti előjogokkal ajándékozzák meg őket
- Ha csalódnak egy ország bőkezű vendégszeretetében, tiltakozásképpen azonnal odébbállnak és másik elfoglalható gazdaságturisztikai régiót, bevehető idegenforgalmi célpontot keresnek maguknak
- Idővel ők maguk is képesek vendégeket generálni vendéglátóikból a saját hazájukban
- Az egyetlen olyan aktív vendégstátusz, ahol a célba érkező turista a megérdemelt pihenés helyett dolgozni kényszerülhet
- Nyelvi nehézségeik miatt egyesek (szakszerű idegenvezetés híján) tévedésből gyakran az irakiak, szírek, afgánok számára kijelölt látogatói sorokba állnak be...

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy
1. Európa továbbra is biztonságos és zavartalan turisztikai célpont a beutazó migránsok és az iszlám vallásturizmus számára.
2. Vonzerő és hívószó tekintetében Európa képes ma a legtöbb népvándorló turistát megszólítani, idecsábítani.
3. Huzamos itt tartózkodásuk árát és költségeit nem az idecsalogatott vendégsereg, hanem mindenkor az adott, békés fogadóország közössége fizeti meg.
4. Elhúzódó látogatásuk lehetővé teszi, hogy mélyrehatóbban és tartósan megismerkedhessünk az ő kultúrájukkal, és igény szerint akár le is cserélhessük arra a sajátunkat.
5. A bevándoroltató turizmus minden évszakban egyaránt vonzó.
6. Az előrejelzés szerint folyamatos bővülés várható ezen a piacon a korlátlan számú, utazni vágyó, felizgatott tömegek megindulásával.
7. Az őket meghívó EU-s vezetők saját vendégeikként nem hazatalálásukban, hanem ott marasztalásukban érdekeltek.
8. A bevándoroltató turizmus extrém magas költségekért kínál minimum szolgáltatásokat, határtalan veszélyek és hatalmas egyéni kockázatvállalás mellett, mégis egyre népszerűbb beutazási forma, ami egyre fenyegetőbb méreteket ölt.

Ne éljünk vele! Ne hagyjuk, hogy bevándorlási hullámok korbácsolják fel a Balaton békés vizét!

Köszönjük, hogy szakértő segítőd lehettünk!

Balaton Barátai Márkaműhely
Adria marketingesek a Balatonért!